A mai magyar gazdasági-üzleti életben a pontos és objektív céginformáció beszerzése, illetve a részletes cégtörténet összeállítása jelenti talán az egyik leggyakoribb magánnyomozó munka, de az üzleti hírszerző tevékenység (Business Intelligence) kiindulópontját is. És ez nem véletlen, hiszen nemcsak a Tisztelt Ügyfelünk konkurenséről való informálódás piacgazdasági követelményét, így különösen a működését tekintve fiktív, csak papíron létező fantomcégek, vagy a gazdasági társaságokban az ún. stróman személyek kiszűrését szolgálja, hanem tulajdonképpen ez képezi az alapját a későbbi korrekt és kölcsönös előnyökön nyugvó üzletkötések előkészítésének is. Tehát mindenképpen egyfajta vezetői döntés-előkészítő folyamat része, amelyhez a valós helyzetet bemutató információk beszerzésére van szükség, s ez elsősorban a magánnyomozó iroda felelőssége.
Mindenekelőtt különbséget kell tennünk a céginformáció és a cégtörténet között. Céginformáció – pontosabban fogalmazva egy céginformációs jelentés elkészítése – alatt egy adott gazdasági társaság aktuális tulajdonosi szerkezetének, vezetési rendszerének, alkalmazotti összetételének, piaci helyzetének, gazdasági-pénzügyi állapotának, fő tevékenységi köreinek, cégkapcsolatainak és kapcsolt vállalkozásainak (céghálózatának), valamint piaci törekvéseinek megállapítását értjük, a cégtörténet pedig kiegészül e tényezőknek a társaság alapításáig visszanyúló múltjával is.
Ez a fajta magánnyomozó, vagy ha úgy tetszik, legális üzleti hírszerző tevékenység az egyébként mindenki által hozzáférhető – ma már leginkább elektronikus – cégiratok alapos áttanulmányozásával kezdődik. A területileg illetékes törvényszékek cégbíróságain található cégiratokat az adatgyűjtést végző nyomozó elsősorban a részére meghatározott hírigény, azaz a megbízás tárgyának figyelembevételével olvassa el, jegyzeteli ki, illetve kér azokról másolatot vagy kivonatot. A betekintést végző detektív – függetlenül a részére meghatározott hírigénytől – minden esetben kijegyzeteli a vizsgált gazdasági társaság tagjaira, tulajdonosi szerkezetére (a zártkörű alapítású vagy egyszemélyes részvénytársaság alapítóira), a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottság tagjaira, a cég székhelyére, telephelyeire, fióktelepeire vonatkozó adatokat, neveket és címeket, mert ezek képezik a későbbi személyes adatgyűjtésének, helyszíni munkájának a lehetséges célpontjait. A cégakták áttanulmányozása során a legfontosabb adatok a társasági formáktól függően:
- a társasági szerződésekből, az alapító okiratokból, alapszabályokból, illetve azok módosításaiból,
- a taggyűlési vagy közgyűlési jegyzőkönyvekből,
- a különféle változásbejegyzési kérelmekből (a cégnév, a székhely, telephely, fióktelep, a tagjegyzék, a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgálók és az egyes üzletrészek változása, a jegyzett tőke emelése-leszállítása stb.), illetve az azokat jóváhagyó bírósági végzésekből,
- az éves beszámolókból és azok kiegészítő mellékleteiből, az üzleti jelentésekből, valamint
- a törvényességi felügyeleti eljárások irataiból nyerhetők ki.
A cégiratok tanulmányozását követően detektívjeink – a valóságos helyzet megállapítása érdekében – minden esetben személyes adatgyűjtéseket végeznek, vagyis a körülményektől függően operatív meghallgatásokat és megfigyeléseket hajtanak végre a vizsgált gazdasági társaság székhelyén, és ha van, telephelyein, illetve fióktelepein, valamint azok környezetében is. Ez különösen a csak papíron létező fiktív, vagy fantomvállalkozások kiszűrésekor nélkülözhetetlen. Az adatgyűjtés szempontjából mindenképpen hasznos lehet a különféle cégismertetők vagy más promóciós anyagok beszerzése is, ez leginkább a törvény által iparjogvédelmi oltalom alá eső védjegyek jogosulatlan használatának, bitorlásának megállapíthatósága érdekében szükséges.
A mélységi információk megszerzéséhez azonban a fenti adatgyűjtési módszerek természetesen nem elegendőek. Ezek megszerzéséhez magánnyomozóink eseti informátorok alkalmazására törekednek. E tekintetben információforrások lehetnek a cég kizárt tagjai, leváltott vezető tisztségviselői, kirúgott alkalmazottai, tehát olyan személyek, akikben vélhetően már nem munkál a cég iránti hűség, lojalitás, vagy kifejezetten sértődöttek. Persze kellő körültekintéssel és óvatossággal kell megközelíteni ezeket az embereket, ezért valódi célunkat általában leplezzük. Ezen túlmenően leplezett vizuális felderítéseket hajtunk végre a termelő, illetve kereskedelmi vállalkozások telephelyein, fióktelepein lévő eszközök, gépek, gépi berendezések, raktárak árukészletének felmérése céljából. Igény esetén a vizsgált céggel – nemegyszer fedőcég közbeiktatásával – színlelt kereskedelmi, üzleti kapcsolatba kerülve próbavásárlást hajtunk végre, vagy árajánlatot, esetleg szerződéstervezetet szerzünk be a céltársaságtól. A próbavásárlások végrehajtása a márkavédelmi (brand protection) ügyekben, a hamisított termékek kiszűrése, illetve a védjegybitorlás felderítése céljából elengedhetetlen.
A vizsgálat tárgyát képező gazdasági társaságról összegyűjtött elsődleges adatainkat folyamatosan értékeljük, különösen a komplett cégtörténet összeállításakor. A gyakorlatban ugyanis sokszor előfordul, hogy az egyszerűnek látszó céginformáció beszerzése során, a cégkapcsolatok felderítésekor a magánnyomozás súlypontja eltolódik bizonyos magánszemélyek tevékenységének ellenőrzésére. Ez az objektív felderítés szempontjából mindenképpen helyes irány, hiszen ha valaki egyidejűleg számos gazdasági társaságban meghatározó mértékű befolyást biztosító üzletrésszel rendelkezik, vagy több kapcsolt vállalkozásban tölt be vezető tisztséget, az esetek nagy részében a cégek között mindig találunk fiktív, pusztán spekulációs célokat szolgáló papírvállalkozásokat, vagy ún. „számlagyárakat”, ami a háttérben valamilyen gazdasági, pénzügyi, illetve adóbűncselekmény gyanúját veti fel.