Üzleti élet

A mai magyar gazdasági-üzleti életben a pontos és objektív céginformáció beszerzése, illetve a részletes cégtörténet összeállítása jelenti talán az egyik leggyakoribb magánnyomozó munka, de az üzleti hírszerző tevékenység (Business Intelligence) kiindulópontját is. És ez nem véletlen, hiszen nemcsak a Tisztelt Ügyfelünk konkurenséről való informálódás piacgazdasági követelményét, így különösen a működését tekintve fiktív, csak papíron létező fantomcégek, vagy a gazdasági társaságokban az ún. stróman személyek kiszűrését szolgálja, hanem tulajdonképpen ez képezi az alapját a későbbi korrekt és kölcsönös előnyökön nyugvó üzletkötések előkészítésének is. Tehát mindenképpen egyfajta vezetői döntés-előkészítő folyamat része, amelyhez a valós helyzetet bemutató információk beszerzésére van szükség, s ez elsősorban a magánnyomozó iroda felelőssége.

A különféle szervezetek vezető beosztású alkalmazottai és kulcsemberei megbízhatóságának előzetes személyzeti jellegű, illetve bizalmas ellenőrzése az államigazgatás felső szintjén, főként a honvédelem, a belügyi igazgatás, a bűnüldözés, valamint az igazságszolgáltatás bizonyos területein régi keletű, bevált gyakorlat. A rendszerváltás előtt feddhetetlenségi vizsgálatokat folytattak le az állambiztonság, a rendszerváltozást követően pedig ún. C-típusú ellenőrzéseket végeznek a nemzetbiztonság szakemberei.

A XXI. század elején, információs társadalmunkban mind több cég, intézmény, magánszemély szembesül a világhálón, illetve a médiában, szaksajtóban keringő tömeges, ellenőrizetlen, feldolgozatlan adatmennyiség, információdömping okozta kihívásokkal, problémákkal és rizikófaktorokkal. Hiába fogalmazódik meg gyakorta elemi igényként a vállalati menedzserekben, jogtanácsosokban (potenciális ügyfeleinkben) a tevékenységük szempontjából fontos adatok médiafigyelése, szelektív összegyűjtése, szintetizálása, kielemzése, az erre fordítandó munkaidő és szabad kapacitás hiánya okán ez többnyire kielégítetlen marad.

Napjainkban még a kisvállalkozások is rendelkeznek értékes felszerelésekkel, irodai és műszaki eszközökkel. A nagyobb cégeknél a komplex raktározás, anyaggazdálkodás és árukiadás pedig részei a mindennapoknak, ezek komoly visszaélésekre adnak lehetőséget. Sajnos előfordul, hogy a dolgozók, illetve az alvállalkozóként foglalkoztatottak megkárosítják a vállalatot, de ma már nemcsak a vállalati lopásokkal és sikkasztással kell számolni, hanem a szellemi termékek (például know-how) eltulajdonításával, az üzleti titoksértésekkel is. Ezen bűnügyek gyors, diszkrét és eredményorientált felderítésében lehetünk segítségére belső vizsgálatok lefolytatásával, a magánnyomozási eszközök és módszerek, pszichológiai vizsgálatok, és a poligráf igénybevételével.

A pontos és objektív céginformáció beszerzéséhez, illetve a céginformációs jelentés elkészítéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a cégek valós anyagi helyzetének felmérése, megállapítása is. A cégek valós anyagi helyzete felmérésének igénye az esetek jelentős hányadában valamilyen tartozás rendezése céljából merül fel, ilyenkor a magánnyomozó gazdasági hírszerző tevékenysége a fizetőképesség és a fizetőkészség megállapítását célozza, tehát egyfajta bonitásvizsgálatot, hitelképesség vizsgálatot jelent.

A jogszerű követelés-, illetőleg adósságkezelés előkészítése (és esetleges lefolytatása) kifejezés elöljáróban némi magyarázatra szorul, annak óvatos és körülíró jellegű meghatározása miatt. A magánnyomozó ugyanis – a közfelfogással ellentétben – nem „pénzbehajtó”. A „pénzbehajtás” – és nem csak a közvélekedés szerint – ugyanis maffia üzletág, a kigyúrt pénzbehajtók pedig a szervezett alvilággal kapcsolatban álló bűnözők, akik gátlástalan és törvénytelen eszközök – fenyegetés, kényszer, illetve erőszak – alkalmazásával érik el, hogy az adós rendezze tartozását. (Mindazonáltal el kell ismernünk, hogy ez a természetéből fakadóan igen hatékony „szolgáltatás”, azonban ne feledkezzünk meg arról, a „pénzbehajtó” által elkövetett bűncselekményekért a megbízó felbujtóként ugyanolyan mértékben felel.)