Média megjelenés

  • Vasárnapi Hírek, 2002. február 17.
  • Szerző: vgp

vhNemrég egy multinacionális cég vezetője kért segítséget, mert irodai telefonjára fenyegető hívásokat kapott, idegen nyelven, ismeretlen személytől. Nem a rendőrséghez fordult, hanem egy hazai magándetektív céghez, nem hiába: rögzítették a hívásokat és aprólékos nyomozói munkával leleplezték a telefonálót. Hangmintáját igazságügyi szakértő hasonlította össze a kazettán szereplő hanggal. Ezután már javaslatot tehettek a megbízónak, hogy bizonyíték alapján kezdeményezzen peres eljárást.

  • Világgazdaság, 2002. augusztus 30.

01A titkos információszerzési eszközök, miniatűr mikrofonok, hangfelvevők és -továbbítók, jeladók, apró kamerák már régóta nem csupán a nagyhatalmak világméretű játszmáiban kapnak szerepet. Az elmúlt évek során ezek a hatásos eszközök megtalálták helyüket hazánk gazdasági életében is – állítja Kis Emil, a Perfect Loyd Magánnyomozó Iroda igazgatója. Jó példa erre, hogy egy hazai középvállalkozás tulajdonosa egyre nagyobb bosszúsággal lett figyelmes arra, hogy a konkurens cég az elmúlt pár hónapban minden kiírt tenderen éppen egy hajszállal árai alá ígért, s így cége sorra veszítette el az üzleteket. A kiterjedt vizsgálat eredménye igazolta a gyanút: a tárgyalóban és a tulajdonos-ügyvezető szobájában több rejtett jeladót találtak. Esetünkben kereskedelmi forgalomban használatos poloskákra derült fény, amely egybecsengett a korábbi feltételezéssel, miszerint a cég új takarítócéggel kötött megállapodást, a veszteségek pedig éppen ezután kezdődtek. Vagyis jó lesz vigyázni, ki söpör a szobánkban...

  • Világgazdaság, Menedzser Magazin, 2002.09.20.
  • Szerző: Németh I. Gergely

Törvénytelen,
de hatékony eszközök a gazdasági hírszerzésben

01A „nagy testvér” figyel minket - látható nap mint nap szinte valamennyi kereskedelmi televízión. Az viszont korántsem szórakoztató – ellenkezőleg: felbecsülhetetlen károkat okozhat –, ha a titkos megfigyeléshez szükséges eszközöket az üzleti, ritkábban a politikai konkurencia veti be a bizalmas információk megszerzése és a nagyobb haszon érdekében.

A korábban sikeres, feltörekvő hazai középvállalkozás tulajdonosa egyre nagyobb bosszúsággal vette tudomásul, hogy piaci konkurense az utóbbi néhány hónapban minden kiírt tenderen éppen egy hajszállal árai alá ígért, s így vesztette el cége sorra a megrendeléseket.

  • Szerző: Vikman László, 2002. november 25.


Sasvári Rudolf magánnyomozó, a Klasszikus magánnyomozástan című, 2000-ben megjelent könyv szerzője. A tevékenység magyarországi történetéről, helyzetéről, szabályozottságáról, sajátosságairól kérdeztük, valamint arról is, hogy hogyan válhat valaki magánnyomozóvá.

– Kérem, foglalja össze röviden, pár mondatban a magánnyomozás magyarországi történetét.

  • Hamu és Gyémánt, 2003. tél
  • Szerző: Varga Bálint


hamuMottó: „Azért megint csak Philip Marlowe-t okolhatjuk,
ha a szakmánk izgalmasnak vagy jól fizetőnek tűnik.”
Miké Courtney angol magándetektív

Gyilkossági ügynél alább nem adják. Ha a megbízó egy harmincas, gyönyörű és titokzatos nő, akkor akár ingyen is dolgoznak. Persze azért, hogy a tarkóra hátratolt kalapot lazán a sarokba dobva a cigarettát kipöccintsék az ablakon, a gintonicos poharat lerakják, majd ágyba bújjanak a rejtélyes vörös hajú szépséggel, aki akkora bajban van, amekkorát a magánnyomozó még nem látott. A csábítás miatt az őrjöngő férj vagy lelkes szerető minimum pépesre akarja verni, de szíve szerint ott helyben agyonlőné.

  • ELLE Riport, 2005 február
  • Szerző: Horváth Cili


02A valóság magándetektívjei nem fotelben mélázó Sherlock Holmes-ok vagy Poirot-k, de nem is lesipuskások vagy pénzbehajtók. Az emberek a legtöbbször akkor fordulnak hozzájuk, ha a hatósági út reménytelen vagy túl lassú.

A magánnyomozás Amerikában százötven éve elit szakma. Nálunk most kezd ismertté válni: csak Budapesten közel ezer magánnyomozó tevékenykedik, bár komolyabb iroda csak egy-kettő található a piacon. Lassan kialakul állandó ügyfélkörük, Magyarországon ugyanis a hatóságok csak bűncselekmény alapos gyanújával nyomozhatnak, és a bíróságok óriási lemaradása miatt a legkisebb ügyekben is csak öt-hat év elteltével születik döntés. A magándetektívek munkája viszont előrelendítheti egy-egy ügy menetét.

  • Szerző: Varga Bálint
  • Kiadó: Agave Könyvek
  • ISBN 963 711 813 6


konyv3A 2005-ös Könyvhéten látott napvilágot Varga Bálint Magándetektívek című, a maga nemében egyedülálló könyve a magyar magándetektívekről. A rendszerváltozást követően ismét engedélyezetté vált a magánnyomozó hivatás Magyarországon. Kevesen tudnak róluk, arról pedig még kevesebben, kik ők és milyen módszerekkel dolgoznak.

A szerző a másfél évig tartó anyaggyűjtés során közvetlen közelről figyelhette meg a magyar magándetektíveket. A kötetben négy megtörtént esetet követ nyomon, amelyek mindegyikében részt vett a nyomozásban. Az esetek megírásában a nevük elhallgatását kérő magándetektívek minden nyomozati módszert megmutattak neki, legyenek azok törvényesek vagy éppen a törvényesség határát feszegetők. De nemcsak a magándetektívek beszélnek most először nyíltan és őszintén a munkájukról, hanem mindazok, akik segítik a munkájukat: figyelők, környezettanulmány-készítők, beépített ügynökök.

  • Világgazdaság, 2005. október 14.
  • Szerző: Baranya Róbert


01Környezettanulmány is készülhet a bizalmi állásra pályázóról.

Magánnyomozókkal is ellenőriztetik a vállalatok azokat a menedzsereket, akik bizalmi posztra pályáznak. A korábbi munkaadók nem szívesen adnak ki információt a régi kollégákról, így a „kopók” trükkös módszerekkel derítik ki, alkalmas-e a pályázó az állásra.

Itthon ódzkodnak a vállalatok attól, hogy exkollégáik munkamoráljáról, szakmai tudásáról, megbízhatóságáról vagy épp együttműködési készségéről információkai adjanak ki, holott a volt munkatársakról szóló referencia kiadása Amerikában és Nyugat-Európában bevált gyakorlat. Nálunk még nem alakult ki a referenciaadás kultúrája, bizalmatlanság, sőt misztika lengi körül a témát – mondta Krista Zita, a Humánmanufaktúra vezetője. A korábbi munkaadók sokszor nem is igazán tudják, hogy mit mondjanak a régi munkatársról, holott csak arról kellene nyilatkozniuk, ami őket is érdekli egy új kolléga kiválasztásakor; a volt dolgozó feladataira kíváncsiak, vagy például arra, hogy milyen okból távozott a cégtől.

  • Állás és Karrier, 2005. november 17.
  • Szerző: Nagy Z. Róbert


karrierKevés más olyan szakma van, amely annyi témát szolgáltatott volna a filmekhez, mint a magánnyomozóké. A filmbéli ábrázolás és a valóság között nagy különbség fedezhető fel, de ez nem jelenti azt, hogy napjaink magánnyomozói alkalmanként ne keverednének mozivászonra illő szövevényes történetekbe...

A kíváncsiság nagy úr

A magánnyomozó-irodák ügyfelei általában típusügyekkel fordulnak a szakemberhez: a magánszférából és cégektől is érkeznek megbízások.

A magánjellegű ügyek többsége a házasságtörésekre vonatkozik. Sok olyan megcsalt feleség vagy felszarvazott férj kopogtat a nyomozók ajtaján, akik bizonyítékkal akarják megerősíteni feltételezésüket. A családi idillt szétromboló harmadikról az érintettek két okból szeretnének többet megtudni: van, aki a válás előkészítése miatt kíváncsi a részletekre, de olyan is akad, aki az „ellenfél” gyenge pontjait megismerve könnyebbnek tartja hűtlen társának visszahódítását.

  • Cash-Flow Magazin, 2006. december
  • Szerző: Gaál Péter


cash flow1Sasvári Rudolf (44) a ma már önmagát felfedő ipari kémelhárító, illetve magánnyomozó a Rendőrtiszti Főiskolán diplomázott, majd az állam-, később nemzetbiztonságnál szolgált több fontos beosztásban. Tizenegy éve magánnyomozó. Hat évvel ezelőtt a magánnyomozásról, most pedig az ipari kémkedésről írt egy könyvet. Előbbi ma már tankönyv, utóbbi még csak érdekes olvasmány. Ezzel persze a szerző leleplezte magát, soha többé nem végezhet operatív felderítő munkát. Sasvári nős, fia 18 esztendős. Angyalföldön élnek egy panellakásban. Autója szolgálati, hobbija az olvasás. Feltűnés nélkül él. Váci úti közepes méretű irodája is inkább a jó ízlésről, mint a hivalkodásról tanúskodik.

Publikációk

Keresés az oldalon