A környezettanulmányozásnak, röviden kátézásnak, mint operatív módszernek a szakmában alapvetően két taktikai kivitelezése ismeretes. Az egyik a leplezett adatgyűjtési taktika, amit azért alkalmazunk, hogy a célszemély előtt ne legyen világos eljárásunk valódi célja, vagy, hogy ki, és főleg kinek a megbízásából végzi az adatgyűjtést. Ebből adódóan a leplezett informálódásnak – amelyet a kriminalisztikai szakirodalom puhatolásnak is nevez – két taktikai módszere van:

1) az egyiknél a magánnyomozó a kilétét leplezi, vagyis másnak adva ki magát érdeklődik a ténylegesen megszerzendő adatokról,
2) a másik taktikai fogásnál pedig az adatgyűjtés valóságos célját kell leplezi.

Ezzel szemben a titkos adatgyűjtési taktika lényege az, hogy a célszemély és az esetek többségében az adatszolgáltató sem szerezhet tudomást a megbízó, illetve a nyomozó kilétéről, ebből adódóan az információszerzés céljáról, sőt magáról az adatgyűjtés tényéről sem. Ez már valódi titkosszolgálati tevékenység („sötét hírszerzésként” is emlegetik), amelyet a világ titkosszolgálatai vagy beszervezett ügynökeik révén, vagy operatív tisztjeikkel hajtanak végre. A magyar Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál titkos környezettanulmányozó tevékenységet csak az erre a célra kiképzett operatív tisztek végezhetik, miután ez a munka speciális szakértelmet igényel. A környezettanulmány szakmai definíciója – s ez alatt nemcsak a titkosszolgálati, illetve rendőrszakmai, hanem a magánnyomozói hivatás általi meghatározást is értjük – a következő: A környezettanulmány speciális szakértelmet, pszichológiai rátermettséget és tapasztalatot igénylő leplezett vagy titkos adatgyűjtési módszer, operatív meghallgatások sorozata, amelynek célja a magánszemélyek:

  •  életmódjának, életvitelének, hobbijának, illetve szenvedélyeinek,
  •  munkahelyi és családi körülményeinek,
  •  anyagi, illetve egzisztenciális helyzetének,
  •  kvalitásának és jellembeli tulajdonságainak,
  •  életútjának, illetve szakmai karrierjének a megállapítása,
  •  esetlegesen kompromittáló adatok beszerzése, végül
  •  kapcsolati körének feltérképezése.

Ennek az adatgyűjtési taktikai módszernek a legfontosabb szakmai alapelvei a következők:

1) A tárgyilagosságra, objektivitásra törekvés és az elfogulatlanság alapelve, mely szerint törekedni szükséges az elfogulatlan adatszolgáltatók felkutatására, vagy az adatszolgáltatók megfelelő arányának biztosítására, vagyis a hozzátartozókon, rokonokon, barátokon kívül a haragosokat is meg kell hallgatni.
2) Az információk többoldalú ellenőrzésének alapelve szerint az egymástól független információforrások használata, és az onnan beszerzett adatok minősítése (például egyoldalú, többoldalú, ellenőrzött, nem ellenőrzött adatok) is elengedhetetlenül fontos szabály.
3) A diszkréció elve, vagyis az adatgyűjtés során nem derülhet ki még az adat-szolgáltató előtt sem, hogy:

  •  ki a célszemély,
  •  mi az érdeklődés valódi célja,
  •  s főleg, hogy ki a megbízó.

4) A dokumentálás alapelve, azaz mindig írásos jelentést készítünk, amelyhez fotókat és egyéb, például okirati bizonyítékokat is mellékelünk. A jelentésírás értékelő-elemző munkafolyamat, amelyben rendszerezzük az összegyűjtött adatokat, a jelentésben mindig hivatkozunk az összefüggésekre, és rámutatunk a lehetséges okokra is.

A személyes adatgyűjtés leggyakoribb helyszínei:

  •  a célszemély jelenlegi és korábbi lakóhelyei,
  •  cégének székhelye, s ha van telephelyeinek, fióktelepeinek környezete,
  •  ha alkalmazott, a munkahelye, de
  •  érdeklődünk a rokonoknál, különösen a szülőknél, elvált házastársnál stb.

Ezeken az adatgyűjtési helyszíneken természetesen fotók is készülnek, és a konspiráció fokozása miatt arra kell törekedni, hogy minden egyes helyszínen más és más magándetektív végezze az adatgyűjtést.
Végezetül az adatvédelmi aggályokkal kapcsolatban egy megjegyzés: Miután a környezettanulmányozás során még az adatszolgáltató sem szerezhet tudomást a célszemély kilétéről, s egyáltalán, hogy miről is van szó, így ez a titkos adatgyűjtési módszer adatvédelmi szempontból sem lehet aggályos. Hiszen beszélgetni bárkivel lehet, és ehhez még a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság engedélye sem szükséges.