Az operatív vagy titkos (külső) megfigyelés olyan titkosszolgálati tevékenység, amit kifejezetten erre kiképzett operatív tisztek, tiszthelyettesek végezhettek az egykori állambiztonsági szerveknél, illetve végezhetnek ma is a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál. Ugyanis a titkos megfigyelés vagy operatív figyelés – akárcsak a környezettanulmányozás – speciális szakértelmet és többéves gyakorlatot igénylő közvetlen, konspirált adatgyűjtési módszer, személyek, események, helyszínek és tárgyak folyamatos vizuális figyelemmel kísérését jelenti, az ügy szempontjából releváns történések fotó-, illetve videó-dokumentálásával.

Az adatgyűjtési módszerek közül – leszámítva a célszemély meghallgatását, valamint az úgynevezett speciális környezettanulmányt, amelynek keretében a célszemély operatív meghallgatására is sor kerül – ez az egyetlen közvetlen módszer, azaz a magánnyomozó és a célszemély közé nem „ékelődik be” az informátor, illetve más információforrás. Ebből adódóan a módszer alkalmazása során keletkezett adatokat tényként kezelhetjük, tehát a látottak további ellenőrzést nem igényelnek, ebben áll e módszer kiemelt jelentősége.

A titkos megfigyelésre különösen érvényes – a szigorú konspiráció betartása mellett – a dokumentálás alapelve. Az operatív figyelés dokumentálása kétféleképpen történik, a munka során fotó-, illetve videofelvételek készülnek a megbízó hírigényének megfelelően, a figyelési feladat befejezését követően pedig a célszemély mozgásáról, tevékenységéről, találkozóiról, illetőleg kapcsolatairól részletes jelentést készítünk, az időpontok és helyszínek megjelölésével. A fotó- illetve videofelvételek készítésével összefüggésben azonban szem előtt kell tartani a Polgári Törvénykönyvnek a személyiségi jogok védelmére vonatkozó szabályait, valamint hogy figyelni csak közterületen, vagy annak minősülő zárt helyen szabad.
A célszemély mozgásának titkos megfigyelése több magánnyomozó összehangolt csapatmunkáját igénylő taktikai művelet, operáció, amely megfelelő technikai (gépjárművek, közvetlen rádióösszeköttetés, dokumentáló eszközök) és képzett személyi hátteret követel. Kizárólag a helyszínek, illetve tárgyak folyamatos megfigyelését végezheti dekonspiráció-mentesen egyetlen magánnyomozó, ezt nevezik álló- vagy pontfigyelésnek. Persze a pontfigyelőnek is van váltótársa, hiszen hosszabb idő elteltével lankad a figyelem, és neki is vannak biológiai szükségletei. Az úgynevezett koncentrált figyelés esetén, a kialakult szakmai gyakorlat szerint a célszemély folyamatos figyelemmel kísérését minimum hat fő – ebből három gyalogos és három gépkocsivezető („pilóta”) – végezheti eredményesen, három nem feltűnő színű, illetve típusú, de nagyteljesítményű gépjárművel. A titkos megfigyelés vonalas, párhuzamos, villa, vagy körkörös alakzatban, illetve területbiztosítással történik. A könnyebb megértés kedvéért tekintsük meg a következő ábrákat.