Saját publikációk

  • Detektor Plusz, 2006. január-február
  • Szerző: Sasvári Rudolf

A mai magyar gazdasági életben a pontos és objektív céginformáció beszerzése, illetve a részletes cégtörténet összeállítása jelenti az egyik leggyakoribb magánnyomozó-tevékenység, de az üzleti hírszerző munka kiindulópontját is. És ez nem véletlen, hiszen nemcsak a megbízó (általában gazdasági társaság) konkurenséről való informálódás piacgazdasági követelményét, így a működését tekintve fiktív, csak papíron létező fantomcégek, vagy azokban az úgynevezett stróman személyek kiszűrését szolgálja, hanem tulajdonképpen ez képezi az alapját a későbbi korrekt és kölcsönös előnyökön nyugvó üzletkötések előkészítésének is. Tehát mindenképpen egyfajta döntés-előkészítő folyamat része, amelyhez valóban pontos és objektív információkra van szükség.

  • Detektor Plusz, 2006. május-június
  • Szerző: Sasvári Rudolf

A pontos és objektív céginformáció beszerzéséhez, illetve a céginformációs jelentés elkészítéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a cégek valós helyzetének felmérése, megállapítása is.

A cégek valós anyagi helyzetének felmérése az esetek jelentős hányadában valamilyen adósság rendezésének céljából merül fel, ilyenkor a magánnyomozó vagy gazdasági hírszerző tevékenység a fizetőképesség és a fizetőkészség megállapítását célozza, tehát egyfajta bonitásvizsgálatot jelent. A gazdasági társaságok, egyesületek, esetleg társadalmi szervezetek, vagy a betéti társaságokban beltag természetes személyek teljes körű anyagi helyzetének, pénzügyi stabilitásának és megbízhatóságának az ellenőrzése viszont nemcsak valamilyen adósságkezelés előkészítéseként jöhet számításba, hanem az előrelátó üzletemberek az üzleti partnereik kiválasztásakor, nagyobb volumenű pénzügyi tranzakciók lebonyolítása előtt, befektetések, illetve üzletkötések létrejötte vonatkozásában, azok egyfajta előzetes kontrolljaként is.

  • Szerző: Sasvári Rudolf
  • Kiadó: Agave Könyvek
  • ISBN 963 711 826 8

konyv2Az üzleti hírszerzés piaca jelentős változásokon ment keresztül Magyarországon is az elmúlt évek során. Egyre több helyen oktatják az ületi hírszerzést, egyre több magánnyomozó irodát bíznak meg ilyen jellegű ügyekkel, és egyre több cég fordít kiemelt figyelmet az üzleti hírszerzésre, illetve annak elhárítására is, mert csak így tudnak versenyben maradni.

Sasvári Rudolf tankönyvekre jellemző alapossággal megírt munkája hiánypótló mű: számba veszi mindazokat a technikákat, amelyek az üzleti hírszerzés alapjait jelentik. Könyvében kiemelt figyelmet fordít a hírszerzés talán legfontosabb tényezőjére, a titkos informátorokra, azaz ügynökökre. Az olvasó mindent megtudhat az ügynöktartás gyakorlati részleteiről az ügynökjelölt kiválasztásától kezdve a kapcsolat megszüntetéséig. A régebben elhárító tisztként dolgozó, így a témát első kézből ismerő szerző ezen felül tárgyalja a titkos operációk eszköztárát és módszereit éppúgy, mint a technikai hírszerzést.

  • Detektor Plusz, 2005. december
  • Szerző: Sasvári Rudolf

detektor2A hírszerzés szó hallatán az emberek többsége valamilyen politikai, gazdasági vagy katonai, de mindenképpen állami célokat szolgáló titkosszolgálati tevékenységre gondol, még akkor is, ha egy magánkézben lévő gazdasági társaságról kerül napvilágra, ipari kémkedést folytatott egy másik céggel szemben. Megjegyzem, ez a vélekedés a nemzetközi óriáscégek, közkedvelt szóhasználattal a „multik” vonatkozásában az esetek jelentős hányadában így is van, hiszen a titkosszolgálatok szívesen használják fel hírszerzési csatornaként a multinacionális társaságok szerteágazó gazdasági, kereskedelmi kapcsolatrendszerét. Az úgynevezett fedőszervezetek létrehozása pedig köztudomású tény.

  • Detektor Plusz, 2005. augusztus-szeptember
  • Szerző: Sasvári Rudolf


detektor1Mielőtt - talán az egyik leggyakoribb magánnyomozói megbízás - a jogszerű adósságkezelés előkészítése gazdasági ügytípus részletes ismertetésébe belekezdenék, némi magyarázatra szorul annak körülíró jellegű elnevezése, ugyanis a magánnyomozó – a közfelfogással ellentétben – nem „pénzbehajtó” (1). A tapasztalatok szerint a hitelezők általában akkor fordulnak magánnyomozóhoz, amikor kinnlevőségük visszaszerzésére már minden jogi lehetőséget végigjártak, s az nem vezetett eredményre. Az ilyen ügyekkel a magándetektívek sem tudnak sokat kezdeni, ha nem akarnak a törvényesség útjáról letérni.

Pénzbehajtással, vagyis szakszerűen fogalmazva valamilyen hitelezői követelés törvényes érvényesítésével (ingatlanok megterhelése, ingóságok lefoglalása és árverezése, inkasszó stb.) ma Magyarországon kizárólag az önálló bírósági végrehajtók foglalkozhatnak, és ők is csak jogerős bírósági ítélet vagy végzés alapján. Amennyiben tehát hiányzik a követelés rendezésének jogalapja, a ténylegesen meglévő és valamilyen okirattal igazolható kinnlevőség, illetve annak pontosan megítélt nagysága, a behajtásra vállalkozó személy egyszerűen bűncselekményt követ el, enyhébb esetben önbíráskodás, súlyosabb esetben pedig zsarolás alapos gyanúja merül fel vele szemben.

  • Szerző: Sasvári Rudolf
  • Kiadó: Alfa Communication Kft.
  • ISBN 963 00 3189 2

konyv1Sasvári Rudolf: Klasszikus magánnyomozástan című – 2000 májusában megjelent – könyve igazi hiánypótló szakirodalmi kiadvány. Hiánypótló, mert Magyarországon a magánnyomozás több mint fél évszázados tiltását követően, a tiltást feloldó 1995-ös jogszabály megjelenése után néhány évvel először teremtett szakirodalmat az új szakmának. Hiánypótló továbbá azért is, mert hasonló témájú művet eddig még nem adtak ki Magyarországon, sőt – ismereteink szerint – Európában sem.

A tankönyv három fő fejezetből áll, a magánnyomozás rövid európai történetének bemutatását követően az Általános rész a nyomozás és az adatgyűjtés taktikai módszertanával, majd a Különös rész az egyes magánnyomozási ügytípusok specifikumaival foglalkozik.

Operatív figyelés a magánnyomozásban (pdf)

Publikációk