• Világgazdaság, 2005. október 14.
  • Szerző: Baranya Róbert


01Környezettanulmány is készülhet a bizalmi állásra pályázóról.

Magánnyomozókkal is ellenőriztetik a vállalatok azokat a menedzsereket, akik bizalmi posztra pályáznak. A korábbi munkaadók nem szívesen adnak ki információt a régi kollégákról, így a „kopók” trükkös módszerekkel derítik ki, alkalmas-e a pályázó az állásra.

Itthon ódzkodnak a vállalatok attól, hogy exkollégáik munkamoráljáról, szakmai tudásáról, megbízhatóságáról vagy épp együttműködési készségéről információkai adjanak ki, holott a volt munkatársakról szóló referencia kiadása Amerikában és Nyugat-Európában bevált gyakorlat. Nálunk még nem alakult ki a referenciaadás kultúrája, bizalmatlanság, sőt misztika lengi körül a témát – mondta Krista Zita, a Humánmanufaktúra vezetője. A korábbi munkaadók sokszor nem is igazán tudják, hogy mit mondjanak a régi munkatársról, holott csak arról kellene nyilatkozniuk, ami őket is érdekli egy új kolléga kiválasztásakor; a volt dolgozó feladataira kíváncsiak, vagy például arra, hogy milyen okból távozott a cégtől.

Ez a kérdés általában az egyik legkényesebb pont, amelyre ritkán érkezik őszinte válasz – emelte ki Krista Zita, aki elismerte, még ennyi információ sem elegendő ahhoz, hogy hiteles kép alakuljon ki a pályázóról.

Épp ezért, ha bizalmi állásról, magas vezetői posztról van szó, olykor magánnyomozók is segítik a szükséges információk megszerzését. Sasvári Rudolf, a Perfect Loyd Magánnyomozó Iroda szakmai vezetője lapunknak elmondta: a megelőzés helyett itthon inkább csak akkor alkalmaznak magánnyomozókat, ha kiderül, valami bizony nincs rendben az adott személlyel. A szakmailag bizalmas, környezettanulmánynak hívott nyomozói munka célja, hogy apró információkból, mozaikszerűen „összerakják” a célszemélyt. A feladatot nem egy ember, hanem egy csapat végzi. Az információkat az illető lakó-, illetve munkakörnyezetében igyekeznek összeszedni. A magánnyomozók nem hivatalos személyek, így trükkökhöz kell folyamodniuk. Valamilyen ürüggyel felhívják vagy megkeresik azt a személyt, akitől információt remélnek. Ahogy Sasvári Rudolftól megtudtuk, az úgynevezett operatív meghallgatás során a nyomozó feltesz egy csomó, számára lényegtelen kérdést, amelyek között elrejti azt az egyet, amely miatt tulajdonképpen felhívta vagy megkereste a potenciális információforrást. Amiatt, hogy nehogy lebukjanak, minden ilyen személyt más-más nyomozó keres meg. Előfordul, hogy közvetve nyomoznak, például egy bank biztonsági főnökét beavatják, és megkérik, hogy egy másik bank ugyanilyen beosztottjától szerezzen információkat. Nyilván egymásnak többet elmondanak, mint egy idegennek – indokol a szakember. Előfordult már, hogy az ilyen jellegű referenciaszerzés mentett meg egy céget egy új, megbízhatatlan alkalmazottól – mondta Sasvári Rudolf. A legutóbbi eset során például egy próbaidejét töltő felső vezetőről kiderítették, hogy korábban milliós sikkasztás miatt elítélt személlyel ápolt szoros kapcsolatot.

A Baráth és Társa Magánnyomozó és Biztonsági Iroda úgynevezett biztonsági interjút végez az információszerzéshez. Baráth Györgytől, a cég vezetőjétől megtudtuk, ilyenkor a megbízó cég felkéri a jelentkezőt a magánnyomozó által kidolgozott kérdőív kitöltésére, és hozzájárulását kéri, hogy az adatokat ellenőrizhessék. Itt nincsenek nyomozói fortélyok, csak az adatokat ellenőrzik. A következtetések levonása a megbízó feladata – hangsúlyozta Baráth György, hozzátéve, volt olyan eset, amikor az információk miatt a foglalkoztató eltekintett egy jelentkező felvételétől.

Publikációk

Keresés az oldalon