• Detektor Plusz, 2005. augusztus-szeptember
  • Szerző: Sasvári Rudolf


detektor1Mielőtt - talán az egyik leggyakoribb magánnyomozói megbízás - a jogszerű adósságkezelés előkészítése gazdasági ügytípus részletes ismertetésébe belekezdenék, némi magyarázatra szorul annak körülíró jellegű elnevezése, ugyanis a magánnyomozó – a közfelfogással ellentétben – nem „pénzbehajtó” (1). A tapasztalatok szerint a hitelezők általában akkor fordulnak magánnyomozóhoz, amikor kinnlevőségük visszaszerzésére már minden jogi lehetőséget végigjártak, s az nem vezetett eredményre. Az ilyen ügyekkel a magándetektívek sem tudnak sokat kezdeni, ha nem akarnak a törvényesség útjáról letérni.

Pénzbehajtással, vagyis szakszerűen fogalmazva valamilyen hitelezői követelés törvényes érvényesítésével (ingatlanok megterhelése, ingóságok lefoglalása és árverezése, inkasszó stb.) ma Magyarországon kizárólag az önálló bírósági végrehajtók foglalkozhatnak, és ők is csak jogerős bírósági ítélet vagy végzés alapján. Amennyiben tehát hiányzik a követelés rendezésének jogalapja, a ténylegesen meglévő és valamilyen okirattal igazolható kinnlevőség, illetve annak pontosan megítélt nagysága, a behajtásra vállalkozó személy egyszerűen bűncselekményt követ el, enyhébb esetben önbíráskodás, súlyosabb esetben pedig zsarolás alapos gyanúja merül fel vele szemben.

Mégis akadnak bőven követeléskezelést, hátralékérvényesítést, adósságbehajtást hirdető cégek, illetve magánnyomozók, hát akkor ezek mit tesznek, tehetnek a hitelezők érdekében, nem is beszélve az ügyvédekről, akiknek szinte valamennyi gazdasági ügye valamilyen követelés rendezéséről szól. Pénzt ők sem hajthatnak be, csupán jogszerű adósságkezelést folytatnak azzal, hogy előkészítik a törvényes végrehajtást, bírósági fizetési meghagyás kibocsátásának intézésével vagy keresetlevél elkészítésével és benyújtásával, esetleg egy peren kívüli egyezség tető alá hozásával.

Az eddig leírtak figyelembevételével most vizsgáljuk meg, hogy mit tehet a magánnyomozó – a törvényesség talaján maradva – a megbízója jogos gazdasági érdekének érvényesítésében.

A magándetektív jogszerűen akkor jár el, amikor még mielőtt felvállalná az ilyen ügyet – szükség esetén jogászszakértő (ügyvéd) bevonásával –, megvizsgálja a követelés jogalapját és az összegszerűség (tőke + járulékai) korrektségét is. Amennyiben ez rendben van, az ügy elvállalható, és természetesen annak kezelését szintén a jogszabályok keretei között kell lefolytatni.

A jogszerű adósságkezelés összetett művelet, alapvetően két fő munkafázisra bontható. Az első fázisban a magánnyomozó elvégzi az adós természetes személy vagy gazdasági társaság fizetőképességének vizsgálatát, majd annak befejezését követően esetleg felméri az adós fizetőkészségét, azaz fizetési hajlandóságát is, a második munkafázisban pedig – az előző szakasz során megállapított eredmények értékelésétől függően – kísérletet tesz a megbízó követelésének törvényes eszközökkel való érvényesítésére.

Az első munkafázisban tehát a jogi és magánszemélyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, nonprofit szervezetek, esetleg intézmények anyagi helyzetének, illetve egyéb körülményeinek megállapítása történik. Az eljárás a fizetőképesség és a fizetőkészség felmérését, tulajdonképpen egyfajta bonitásvizsgálatot jelent.

E helyütt megjegyezzük, hogy a gazdasági társaságok, egyesületek, esetleg társadalmi szervezetek, valamint a magánszemélyek anyagi helyzetének, pénzügyi stabilitásának és megbízhatóságának magánnyomozóval való ellenőrzése nemcsak valamilyen adósság kezelésének részeként jöhet számításba, hanem az előrelátó üzletemberek üzleti partnereinek kiválasztásakor, nagyobb volumenű pénzügyi tranzakciók lebonyolítása előtt, befektetések, illetve üzletkötések megkötése vonatkozásában egyfajta előzetes kontrollként is.

Európa nyugati részén már bevált gyakorlat, hogy a bankok hitelkihelyezéseik előtt, a biztosítótársaságok az üzletkötéseiket megelőzően, de az üzleti élet számos területén leellenőrzik az ügyfeleket (ügyfélmonitoring). Még mindig jobb időben elállni egy üzlettől, mint utólag futni a pénzünk után.

A magánszemélyek anyagi helyzetének felmérését számos polgári jogi, illetve családi jogi vitában, perben eljáró ügyvéd is igényelheti. A magánnyomozói praxisban ezért talán a leggyakoribb esetek közé sorolható a természetes személyek anyagi-egzisztenciális helyzetének és egyéb: családi, munkahelyi körülményeinek, baráti körének, szokásainak, életvitelének, illetve életmódjának a megállapítása. Erre gyakorlatilag egyetlen adatgyűjtési módszert ismerünk, a mindenre kiterjedő titkos környezettanulmány (2) elkészítését. Ez az adatgyűjtési módszer tulajdonképpen pontosan erre lett kidolgozva.

A cégek bonitásvizsgálata és a magánszemélyek anyagi helyzetének teljes körű felmérése, azok összes ingó, illetve ingatlan vagyonának, követeléseinek és tartozásainak a felderítését jelenti, ami még a legjobban képzett szakemberektől is igen nagy odafigyelést, kitartást igényel. A természetes személyeknél két módszer jöhet számításba, a – fentebb már említett – környezettanulmány készítése és az informátor(ok) alkalmazása.

A cégek bonitásvizsgálata bonyolultabb feladat, itt a fentieken túl vizsgálni szükséges a gazdasági társaság pénzügyi megbízhatóságát, azaz hogy kötelezettségeiket időben teljesítik-e, tevékenységének jövedelemteremtő képességét, bevételeit, piaci távlatait, menedzsmentjének színvonalát, a tulajdonában lévő eszközök, árukészletek, ingatlanok értékét, végezetül köztartozásaik mértékét is.

Első lépésként a cégek bonitásvizsgálatánál részletes céginformációt kell készíteni, amelynek keretében lehetőleg több évre visszamenőleg értékelni szükséges vagyonkimutatásaikat. A gazdasági társaságok éves beszámolóit, mérlegeit elsősorban az Igazságügyi Minisztérium Informatikai és Céginformációs Főosztály céginformációs szolgálatánál (1051 Budapest, Nádor u. 28.) lehet beszerezni, de találhatók mérlegek a cégbíróságokon is. A cégek éves beszámolói tartalmazzák a mérleget, az eredménylevezetést és a kiegészítő mellékleteket, amelyek közül különösen az üzleti jelentések, valamint a könyvvizsgálói jelentések tartalmaznak értékes információkat. A társaságok tényleges vagyonát a mérlegek eszközoldalai mutatják, a mérleg szerinti eredmény pedig a vállalkozás rentabilitására utal. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a cégek mérlegadatai az esetek többségében nem a valóságos pénzügyi helyzet tükrei, azokból messzemenő következtetéseket levonni nem szabad. Mindazonáltal hasznos segítséget jelent, ha a magánnyomozó a beszerzett mérlegeket szakértővel, könyvelővel közösen értékeli ki, ugyanis egy pénzügyi szakember a sorok között is olvasva, a vizsgált társaság gazdasági helyzetére, trendjére elemzésével fontos adatokkal szolgálhat.

A cégek fizetőképességének vizsgálata során a következő lépés az üzleti partnerek felderítése, s azoktól információk beszerzése a vizsgált társaság kötelezettségeink teljesítése, fizetési megbízhatósága, esetleges tartozásai, illetve szolgáltatásainak korrektsége vonatkozásában.

Érdemes leplezett vizuális felderítéseket (3) végrehajtani a termelő, illetve kereskedelmi vállalkozások telephelyein, fióktelepein lévő eszközök, gépek, gépi berendezések, raktárak árukészletének felmérése érdekében. Értékes információkhoz juthatunk továbbá, ha a vizsgált céggel – ürügy vagy legenda (4) felhasználásával – színlelt üzleti kapcsolatba tudunk kerülni, például ún. próbavásárlást hajtunk végre, vagy sikerül árajánlatot beszerezni tőle. Természetesen a bonitásvizsgálatnál is a legpontosabb adatokhoz a belső informátor alkalmazása juttathat bennünket.

A magánnyomozás első munkafázisának szakszerű végrehajtása során – a tapasztalatok szerint – általában az alábbi három eredményre juthatunk:

1) Az adós – fizetési hajlandóságától függetlenül – fizetésképtelen, ennek a valóságban számtalan oka lehet, ezeket a magándetektívnek pontosan meg kell állapítani, és részletes, szakszerű jelentésében a megbízója tudomására hozni. Amennyiben az adós fizetésképtelensége belátható időn belül nem változik, az ügy kezelésének második fázisa elmarad, a magánnyomozó megbízatása véget ér.

2) Az adós átmeneti pénzügyi nehézségei miatt tartozása átütemezését kéri. Amennyiben fizetési hajlandósága megvan, a magánnyomozónak a továbbiakban csak az írásba (tartozáselismerő nyilatkozatba) foglalt határidőket kell figyelemmel kísérnie, illetve az adóssal a konfliktusmentes kapcsolatot fenntartania. Ez jelenti az ügy második fázisát.

3) Az adós bonitásvizsgálata során a magánnyomozó megállapítja, hogy a célszemély fizetőképes, de a fizetési hajlandóság hiányzik, ilyenkor hosszadalmas második fázisra kell berendezkedni, a magánnyomozó gyakorlatilag egyfajta kommunikációs játszmát kezdeményezhet a célszeméllyel.

A jogszerű adósságkezelés második fázisának végrehajtásához – a megbízási szerződésen túl – a magándetektívnek írásos meghatalmazást is be kell szereznie a megbízójától, amelyben a meghatalmazó követelésének rendezési jogát teljes mértékben a nevében és helyette eljáró magánnyomozóra vagy magánnyomozó iroda alkalmazottaira bízza.

Az üggyel kapcsolatos teljes körű meghatalmazás birtokában az ügyben eljáró nyomozó tárgyalásokat kezdeményezhet az adós magánszeméllyel vagy az adós cég vezető tisztségviselőjével. E tárgyalások célja, hogy a magánnyomozó a célszemélyről az első fázisban beszerzett adatok birtokában, megalapozott érvelésekkel, annak fizetőkészségét kialakítsa, s vele – a hitelező érdekében – egyezséget kössön. A tárgyalásoknak – különös tekintettel a Btk. 273. § (1) bekezdésébe foglaltakra – konfliktusmentesen, korrekt hangnemben kell lezajlania, az ügyet csak előbbre viheti, ha mindkét fél meghatalmazott jogi képviselője is jelen van.

Amennyiben a tárgyalások, egyeztetések, levelezések zátonyra futnak, az ügy további megoldása már jogászi, ügyvédi feladat, az adóssal szemben fizetési meghagyás kibocsátását lehet kérni a bíróságtól, vagy polgári pert kell indítani. A továbbiakban a magánnyomozó igény szerint még segítségére lehet a megbízó ügyvédjének információszolgáltatással, különösképpen egy peren kívüli egyezség előkészítésében, vagy az üggyel kapcsolatos – a legtöbb esetben csalás, sikkasztás, okirat-hamisítás, hitelezési csalás, csődbűntett, tartozás fedezetének elvonása, esetleg hitelező jogtalan előnyben részesítése miatti – büntető feljelentés megalapozásában.

Tízéves magánnyomozói tapasztalattal a hátam mögött, véleményem szerint - a félreértések elkerülése végett – az óvatos magánnyomozó akkor jár el helyesen, ha az adóssal nem kerül semmiféle kapcsolatba, illetve nem bocsátkozik vele tárgyalásokba, ezek a tárgyalások amúgy is csak az adós időhúzását szolgálják, egyetlen céljuk pedig a hitegetés. A művelet egész második munkafázisát tehát jobb egyből ügyvédre bízni, akit természetesen folyamatosan háttér-információkkal láthat el a magándetektív.

Végül – mint láttuk – a jogszerű adósságkezelés előkészítése komplex feladat, hatékonysága nagymértékben függ attól is, hogy mennyire tud együtt dolgozni a magánnyomozó az ügyvéddel, ez persze további anyagi terheket ró a megbízóra, aki az egész folyamatot finanszírozza, és akinek a kinnlevősége megtérülését még így sem lehet teljes bizonyossággal garantálni. Hiszen a törvényes út, akár polgári, akár büntetőeljárási jogi, hosszú és kiszámíthatatlan, mivel jelenleg Magyarországon még nincsenek megteremtve az igazán hatékony hitelezővédelmi eljárások feltételei.


(1) A szerző álláspontja szerint - mivel a pénzbehajtás ún. maffiaüzietág - a profi pénzbehajtó a szervezett alvilággal kapcsolatban álló személy, aki gátlástalan és törvénytelen eszközök (fenyegetés, kényszer, illetve erőszak) alkalmazásával éri el, hogy az adós rendezze tartozását. Miután a pénzbehajtás a rendőrség és az adós védelmét esetleg ellátó ellenlábas „szabadcsapat” miatt kockázatos tevékenység, költséges is, az ára - ismereteink szerint-jelenleg Magyarországon: 40-50% jutalék, azaz sikerdíj. Mindazonáltal a természetéből fakadóan igen hatékony „szolgáltatás”, a pénzbehajtó által elkövetett bűncselekményekért azonban a megbízó felbujtóként ugyanolyan mértékben felel.

(2) A környezettanulmány speciális szakértelmet, tapasztalatot igénylő közvetett, titkos adatgyűjtési módszer, operatív meghallgatások sorozata, amelynek célja magánszemélyek életmódjának, életvitelének, munkahelyi és családi körülményeinek, anyagi, illetve egzisztenciális helyzetének megállapítása, valamint kapcsolati körének feltérképezése. Amint az a definícióból kiolvasható, környezettanulmány alatt krimináltaktikai módszert értünk, amely nem azonos az ugyanilyen elnevezéssel az önkormányzatok, illetve a gyámhatóság által különböző ügyekben lefolytatott nyílt eljárással. A titkos környezettanulmány, vagy szakmai zsargonnal káté, olyan speciális szakértelmet és igen nagy tapasztalatot igénylő tevékenység, amelyet a bűnüldöző szervek, valamint a titkosszolgálatok külön erre a célra kiképzett emberei végeznek.
Az a magánnyomozó, aki korábban nem részesült ilyen képzésben, s nem szerzett kellő jártasságot, tapasztalatot, nem képes magánszemélyekről igazi kátét készíteni, csak valami hasonlót, amit egyszerűen személyes adatgyűjtésként emleget a szakirodalom. Amennyiben az ügy jellege professzionális környezettanulmány elkészítését kívánja meg, a magánnyomozó akkor jár el gondosan, ha azt szakemberre bízza, hiszen ma már a magánszférában is számos specialista - volt kátés - tevékenykedik.

(3) A leplezett vizuális felderítéskor a magánnyomozó a valódi szándékát és célját fedve hajt végre megfigyeléseket, illetve valamilyen ürüggyel megy be egy objektumba valaminek a szemrevételezése végett.

(4) Az ürügy mindig valamilyen alapot szolgáltató valóságos esemény, amelyre hivatkozással keresi fel a magánnyomozó az adatszolgáltatót vagy a célszemélyt. Ezzel szemben a legenda teljesen kitalált történet, amelyet a nyomozó vagy saját személyét, vagy pedig tényleges célját, jövetelét és érdeklődését illetően leplezésül, fedésül használ. Amennyiben a nyomozó mind a személyét, mind pedig valódi célját - ürügy vagy legenda felhasználásával - fedi, akkor titkos adatgyűjtésről beszélünk, s ez történik a környezettanulmány készítésekor.

Publikációk